Melyik szakma hasonlít legjobban a télapóhoz?

Tit tudtátok a gyerek előtt is?

Minden szülő tudja, a kukásautó a legnagyobb szenzáció a gyerekeknek - a markológép mellett. A kukás bácsinak egész nap az a dolga, hogy a gyerekeknek integessen, akik csodálva bámulják az összes utcasarkon. Kukás bácsi kedvesen mosolyog, mikor meglát minket.
Azért a tescos bácsiké se mindennapos munka. Ha rendelünk tőlük, egész napra megvan a műsor. Az ajtóban várjuk. F. már a lépcsőházban hangosan köszön nekik. Ők is integetnek, mosolyognak. Mikor elmennek, utána jön a legjobb rész, (ajándékot is hoztak!), kipakoljuk a zacskókat, csupa kincs. Megvan az esti program is. Alma a teherautón, tejekből épül a torony...  UI: Egyszer találtam egy csomó almát a ruhásszekrényemben. Aztán a másik felét megtaláltam hónapok múlva a gyerekszekrény alatt. Még akkor is finom volt  Tescos bácsi jót választott!

Éles teszt, baba kézbe adtam Rongyladyt!

Nyaralás napján reggel még kicsit igazítottam a lady-ken és az úron. A gyerekek kiszedték a kezemből a babákat. Nagyon izgultam közben, mennyire teszik tönkre.

F. első mondata: Anya, ne legyen neki bajusza!
Lányom csak levetkőztette, aztán lerántotta róla a parókáját is. Ez szabályos mozdulat, visszatehető varrás nélkül :-)

De aztán eszembe jutott, hogy végül is nekik csináltam :-)
Másrészt még csak négy baba készült el, azokat még óvatosabban hagyom leamortizálni. Kellenek az új kollekció fotózásához.

Anya 2+1 állapota

Két állapota lehetséges egy két gyerekes (két babás) anyának.

- Hullafáradt, agyonterhelt házirobot.

- Vagy még sokkal fáradtabb, ha csinálom a saját kreatív dolgaimat is. De ettől legalább lelkes vagyok egész nap.

Még sose kértem tudatosan masszázst, párszor kaptam már, inkább "véletlenül", mert valamihez hozzátartozott.

Most ajándékba kaptam. Eszméletlenül izgalmas volt, egyik masszázs emlékemhez se hasonlít, nagyon elvarázsolt hangulatú, mintha hullámok között lennék. Persze relaxáló is közben. Többet pihentem egy óra alatt, mint előző éjszaka :-) Anyukák, kérjetek ti is ilyet ajándékba!!! Annyira jó volt! Kismamaként is ilyesmiket éreztem, mikor jógán próbáltunk ráhangolódni a szülésre (luxusmasszazs.hu).

Még mediátori tanácsot is kaptam hozzá, sikerült egy kívülállónak tömören kimondani, mit rontok el a gyerekekkel, azóta néha több a gyerekbőgés itthon, de elég jól haladunk :-), hátha lesz egy harmadik állapotom is....

Ráadásul látványosan kiderült azóta, kinek a fejében is volt az akadály:

- F. fél éve nem hajlandó vajat tenni a kenyérre. Óvodában éhen fog halni. Ma megvajaztam, nem látszott a kolbász alatt. Ízlett neki, és a végére észrevette a vajat is. A várt botrány is elmaradt.

- L. altatását is teljesen leegyszerűsítettem, a véget nem érő műsor elmúlt egy hét alatt.
Az önkritika azonnal megtérül...

Dupla hiba

Kreatív hobbinál a dupla hibából is kijöhet valami jó. Sőt!

Nagymamához általában nyakig teleaggatva indulunk, összepakoljuk a hideg, meleg ruhákat, jövő hétre kapott ebédhez dobozokat, a gyerekeket, motorokat, szelektív kukát...

És... még egy zacskónyi cuccot, amit ott fogok megvarrni alvásidőben. Ha felébrednek, ha nyöszörögnek, nagyi megment minket.

Ma véletlenül másik fekete csipkét hoztam magammal, mint amiből a félkész hajat elkezdtem. Így az megmaradt eredetiben, kalapnak. Lett új haj is, férfiasabb is, mint az eredeti, így baba úr is hordhatja majd - Roberto.

Megmutatom fotón, Eleonórán valahol rajta van a haj is, a kalap is. Érteni nem is kell, mi hova került és miért :-)

Kreativitás még kicsit másképp (2/2)

Nosztalgiázás
Szülés után 1. nap egyedül 2 gyerekkel
2. rész

Az altatás sikerült. Szokásos 60 perc, de most úgy próbáltam, hogy L először mózesben a gyerekszobába, hátha közben alszik benne (nem alszik). L.t kiveszem a hasamra, én F ágya mellett fekszem egy matracon. Tegnapi hibákból tanultam, F.n nincs bő nadrág, nem esik le róla, bár az alvásidő nagy részét állva tölti (feláll, leül, mutogat a faliképre, rám vigyorog, lefekszik, felül...)
Sőt, ma párnát is vittem be, így L, akinek feje a nyakamban, lába a hasamon, megközelítően vízszintesen alszik, nem fejjel lefele mint tegnap...
Kisebb fennakadás: F leszedi az egyik cipőjét. Benyúlok a rácson, L rajtam szuszog, leszedem a lábáról a másikat. De ő nem így akarta...
Túllépünk ezen is lassan.
F végre alszik, L.vel ki, alvó L.vel ágyba be...

Alvás után evés: most F nyűgős, de legalább L alszik. Pótolom az ebédnél kihagyott husit 

Kreativitás még kicsit másképp (2/1)

Nosztalgiázás
Szülés után 1. nap egyedül 2 gyerekkel (a nagy másfél éves):

10 óraira F befalt rengeteg kölesgolyót. Most a hófehérkével és egy törpével ébresztgeti L.t a mózesben. Sikerült 

Ebéd:
F etetőbe, L mózesben mellé.
- F, kérsz tésztát? (hideg mintadarab).
Tetszik neki. Kap melegen, rá joghurt. Eszi egyedül, néha adjam én (közben L sír, asztalnál ülve szoptatom, másik kezemmel villázom a tésztát F szájába). F hamar ráun, valami nagyon kellene még neki.
- Husi?
L vissza a mózesbe. Amíg nem bőg, melegítek saját tányérba fél csirkecombot, kis tésztát, rizst is, legyen miből kunyerálni F.nek. A husi tőlem kell, nem az, amit neki daraboltam. Így kicsit macerásabb, egy kézzel (mert L megint sírt, így épp újabb szoptatás kezdődött) villázom a csontról a húsdarabokat, néha csempészek hozzá a feldaraboltból is a tányérjáról. Tőlem kell rizs meg tészta is.

Eredmény: ketten eszünk fél combot. L végre rám alszik. F kb. jóllakik.

Ja, és hogy éééééén hogy vagyok?  Elmegy. Bánatomra, hogy nem ettem túl magam, egy kis csoki segít. Egy kakaó jó lett volna még, na de akkor jöjjön az altatás!

(folyt. köv.)

A lépcső és az Anyuka

Alacsony padlós busz?? Az csak a mesében van.
Kitaláltuk, hogy felmegyünk busszal a Libegőhöz. Néztük a megállóban a menetrendet: az alacsony padlósra egy órát kellett csak várni. Nem vártuk meg...
Másik alkalommal a nyári forróságban másik busz jött: "Az alacsony padlóst sajnos szervizelik. Valószínűleg a következőt is."
Ha mégis sikerül kifogni, fel-leszálláskor jó ha a lábunk be van készítve a babakocsi alá, hogy áthidalja a távolságot az alacsony padló és a járda között, ha úgy alakul.

A lépcsőknek központi szerepe van Anyuka életében, hozzájuk kell optimalizálni mindent. Ha nem akarom megemelni magam, vannak kihívások. Közben egy nap alatt kinyomoztuk a "segítenek-e" örök dilemmát. Mindenki azonnal ugrik megmenteni minket (ha kedvesen megkérjük rá), illetve mindenki elmegy mellettünk végignézve, ahogy cipeljük a babakocsit egyik kézzel és vezetjük a lépcsőn a gyereket a másik kézzel (ha már elfáradtunk a barátkozásban).

Előfordulnak extrém kalandok is.
Múltkor egy kávézóba mentünk barátnőzni, két mami az egy évesekkel. Hosszú lépcső vezetett lefelé. Ketten is ugrottak, így mindegyikünkre jutott egy szuper lovag. Felfelé jövet én vagánykodni akartam. L.t kivettem a babakocsiból, egyik kezét fogtam, hogy gyakorolhassa a lépcsőzést, ő ment előttem, másik kezemmel ugrattam a babakocsit mögöttünk felfelé. Aztán egyszer csak megakadtunk, mert L. megunta az önállóságot, térdre borult. Felvenni nem tudtam, mert a másik kezemben a babakocsi. A kocsit meg már félig felugrattam, a lépcsőn állt két keréken... A pincér kedvesen mosolyogva elindult felénk: azt gondolta megoldjuk. Én is... 

Anya, tanulás közben

Miért is panaszkodnék, hogy nehéz tanulni nyaralás közben két babával?

Néha egész hatékony. A legjobb ötletek akkor jutnak eszembe, mikor a hintaágyon fekszem, L.vel a hasamon. Csak kicsit macerás lejegyzetelni. Pedig fontos lenne, mert a memóriám most elég alacsony szinten működik.

Szórakoztató is. Mikor hallgatom a videót, L. megy kifelé a kertbe, megijedek, hogy mezítláb van... De közben már magára aggatott egy félpár szandált. Kinn pedig Apa azzal fogad, hogy kislányom kisautósat játszik egy elég passzív, rikítóan fényes bogárral. Már napok óta itt hever a terasz szélén. Most mellette fekszik kiterítve egy lepke is. Vigyáznom kell a lányommal :-) A málnámat is mindenképp távol kell tartanom tőle, nehogy hozzányúljon kézmosás előtt a bogaras kezével!! :-). Apa szerint nem fogja meg a málnát, esetleg beletesz valamit.....

Forest office

Anya tanulni szeretne

Kreatív hobbihoz jól jön a marketing ismeret, online tanfolyam formájában. Erről akkor se szeretnék lemaradni, ha épp nyaralunk! A teraszon jegyzetelek bőszen.

A leckéket letölteni nem mindig sikerül, mert a Dunakanyarnál se mindennapos a wifi (mi előbb tudtuk meg, hogy van a könyvtárban, mint a főtéri boltosok), a mobilomat meg nemrég leejtettem a fülem alól a betonra egy babakocsit tologatós telefonálás közben. Szóval vannak technikai bonyodalmak.

De a tanfolyamon jár az eszem. Megtanultam, minden ötletet írjunk le valahova. Most babás nyaraláson alig látom a netbookom, a kölcsön mobilra nem írok jegyzetet, így cetliket írogatok. Ezek meg veszélyben vannak, a babák bármikor széthordják.

Egyszer végre nekiülök, előszedem a cetliket, hogy a gépbe is be legyen írva.

L közben eszik mellettem, csupa barackpép, beszaladok papírtörlőért a teraszról, gyorsan vissza, hol a papír?????? Apa: de hát már úgyis leírtad. De nem, még csak a felénél tartok! Apa humorizál, ott a faágon (veszettül fúj a szél, készül a vihar).

Nem sokat téved. Meglátja az erdő mellett, egy szűk folyosón a ház mögött, tele avarral, bogarakkal, száz éves kosszal... de már repülök is be érte, semmi veszély nem érdekel :-) , felkapom és nagyon gyorsan kimászom!

A szent marketing terv végül bekerül a számítógépbe!

Kombino röltexszel, hajóval

(téli történet)

Hónapokon át komolyan megfordult a fejemben a következő két dolog:
- szivacsot vennék a textilbaba készítéshez
- elmennék egy röltexbe szép csipkeszalagot venni, hogy több kedvem legyen a varráshoz

Segítséget nem kérhetek, nem éri meg ilyesmire elpazarolni. (Ez egy másik: mamák túléléséhez kötelező személyiségfejlesztő blog témája lehetne... )
Csak meg tudjuk csinálni egyedül (vagyis hármasban)!

Aznap le kell mennünk épp a megállóba egy nemez tündérkéért, amit interneten vettem. L a hátamra van kötve, F.t a könnyű babakocsiban tolom. Míg beszélgetünk a tündér-készítővel, F végignéz jó pár érkező villamost, megjön a kedve, hogy fel is szálljunk. Végül is mehetünk egy kört. A 6-os az egyetlen bababarát jármű, mindig alacsony padlós. Menjünk át Pestre. És... itt hirtelen eszembe jut, hogy akár ma el is juthatnék egy röltexbe! (Időnként eszembe jut. Aztán elmúlik.)

Odasétálunk, 10-kor nyit, 55 van, várunk fél percet, de látszik, hogy nem fog működni, mert épp F nagyon nyűgős. Nem baj, továbbmegyünk a Dunapartra, megnézzük a hajókat. Jön is hamar egy bkv-s hajó. Hirtelen kalandvágyam támad, felszállunk rá hármasban, nem kell nagyot ugratni a babakocsival, nem potyogunk be a Dunába se . F.t érdekli a hajókázást, nekem is tetszik. Persze nem merem kiszedni L.t a kenguruból, mert fel nem bírom kötni újra a télikabátra. Otthon sikerült a hátamra felvarázsolni, fotelban ülve, tükörrel ellenőrizve. (Kabát időszakban elég macerás művelet, nem tudom forgatni magamon a kengurut, így egyből a hátamra kell felpakolni a gyereket.)

Hazafelé L végül végigüvölti a villamos utat, de ez már nem gond, bonyolult kaland volt, ennyi macerát beleszámoltam.

Mindjárt hazaérünk. És ennyi esemény után még mindig csak dél van. Mi jön még? 

Szabadidő baba mellett, honnan

Ha kreatív munkára is szeretnénk időt hagyni (téli hangulatban):

Anyukának már sose lesz olyan érzése, hogy valamit befejezett. Se olyan, hogy rendet csinált és kitakarított. Így ki kell találni azt a rendszert, ami miatt mégis megkapjuk ennek az illúzióját.

"Rend van"!!! ? !!!

A ruhák között: 
- Négyünk cipője az előszoba területére esik.
- Utóbbi egy hónapban használt gyerek pulcsi, nadrág a szobában egy doboz tetejére dobálva. Enyém egy székre.
Sétából érkezés, csoportos vetkőzés után:
- Az előszoba küszöb egyik oldalán tornyosulnak a kabátok és sapkák, másik oldalon a pulcsik és nadrágok. Semmi káosz, nem keverednek egymással! A küszöb szigorúan elválasztja őket. 
(Estére azért a kabátok felkerülnek a fogasra, sapkák, sálak alájuk feltornyozva.)

Konyhában:
- Mikor az asztalról lesöpörtem a morzsát (nem, nem mosom le szivaccsal!), és már csak 6 gyerekpohár, gyógyszerek, papírtörlő, kekszmaradékos müzlis tál és 1-2 megrágcsált zsömle van rajta felhalmozva (zsömle bezacskózva!).

Ebéd után több fokozatban történik a káosz eltakarítása.
- Hűtőbe a megmaradt kaja.
Akár órákkal később (altatástól függően):
- Mosatlan eltüntetése az asztalról.
Apa érkezése előtt, hogy ne sokkoljuk:
- Mosogatógépbe pakolás.
Mit csinál, akinek nincs mosogatógépe!!!!! Mostanában kétszer indítom el egy nap. Így csak napi pár óra a konyhai munka (a főzésen kívül). A söprés a rendmániásoknak való.

Takarítás:
Mikor egy anya sorstárs mesélte, hogy ő már nem takarít, kicsit mosolyogtam, milyen laza hozzáállás. Akkor még minden héten porszívóztunk. Aztán az enyém is abbahagyta a mászást.... 

A játékok:
Azt még ki kell találni. Mikor nincs más dolgunk (de inkább van  ), akkor a nagy részük estig bekerül a helyére (ilyen napokon többször is, ki, be, ki, be). Ha nem kerül be, egy hét után már kifejezetten óriási kihívás rendszerezni őket.

Meg ne kérdezze senki, hogy engem ez nem zavar-e! :-))
Amúgy meg nem, mert a szemünk teljesen át tud állni. Látom, hogy megvan a rend, amit annak hívok. Mi kéne még 
A rongylady babáimból pedig már 4 is elkészült!! :-)