A leves nemcsak kis munka, de rugalmas is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy mondjuk elfelejtem feltenni a levest időben, esetleg elsétáljuk a főzés időt, így egy utolsó percben elkezdett levesben a zöldség hamar elkészül, megehetjük ebédre. A hús meg hadd főjön tovább, egyszer csak elfogy az is. Vagy fordítva, a reggeli ébredéskor félálomban beledobálom a csirkét a vízbe, és ebéd közeledtével már ráérek befejezni, így akkor főzöm bele a zöldséget. A husit és a zöldséget könnyen meg lehet különböztetni, így amelyik csapat kész, azt kivadászom lyukas kanállal, a másik meg főhet tovább.
A kisebb gyerek még bármit, de a nagyobb gyerek minden nap mást hajlandó megenni belőle. A tészta a biztos, így azt hasznos készíteni hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése